Aki kimarad, az lemarad

Az 1959. évi IV. tv. 301/A. – 301/B. §§.-sai tartalmazzák a 2013. július 1.- 2014. március 14. között létrejött szerződésekre irányadó szabályozás szövegét, a jogszabály teljes szövege elérhető itt:
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=481.255464
Alább kiemeltük a lényeges információkat:

1959. évi IV. tv. (régi) Ptk.

Ptk. 301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

(2) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(3) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles fizetni. A magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részében semmis.

(4) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.

(5) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

Ptk. 301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén a késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

(3) Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.

(4) A késedelmi kamat mértékét a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a 292/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.

(5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.

(6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az (5) bekezdés szerinti olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

(7) Az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket.

(8) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti az olyan általános szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amely kizárja a késedelmi kamat, illetve kizárja vagy korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget. A semmisség megállapítására a 292/B. § (4)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

Ptk. 301/B. § (1) A szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződése esetén a késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - legalább nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A késedelmi kamatot kizáró vagy korlátozó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

(3) Ha a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére legalább negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. Az e bekezdésben foglaltaktól eltérő kikötés semmis.

(4) A késedelmi kamat esedékességét a 292/B. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési kikötés semmis.

(5) A szerződő hatóság és a gazdálkodó szervezet közötti szerződés részévé általános szerződési feltételként váló, a (2)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő szerződési kikötés semmisségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti. A kérelem alapossága esetén a bíróság a kikötés semmisségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket már teljesítettek.

(6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az (5) bekezdés szerinti olyan általános szerződési feltétel semmisségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel semmisségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

(7) Az (5) és a (6) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerződési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetve alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel semmisségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, semmisségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket.